Úton…

17 tonna robbanóanyagot szállító kamion a szigetszentmiklósi ÖMV kút parkolójába állt meg, mert elszabadult a rakománya és kiszakította a vontatmány frontfalát. A kereskedelmi tv-k örökbecsű zsurnalisztái rögtön nekiestek a sofőrnek, hogy miért ott állt meg egy benzinkúton, mi van akkor, ha felrobban.

Tökfejek, hol álljon meg?

• az úttesten? Hátha belerohan valaki hátulról?
• hajtson le az M0-ról valamelyik csatlakozó útra ? Szuper, melyik települést veszélyeztessük? Halásztelek, Csepel, Szigetszentmiklós, lehet választani!
• minek állt meg, miért nem ment addig, amíg nem talált biztonságos megállóhelyet? Had szórja csak a hülyéje a robbanószerrel teli ládákat!

Ha valaki ismeri az M0-t, az tudja, hogy az út mellett minden megálló és pihenőhelyen van benzinkút. Szerintem a sofőr jól döntött, hogy ott állt meg. Az más kérdés, hogy aki berakodott, azt agyon kéne csapni!

Végeztem a Rajjal. Olyan jó volt, mint amire számítottam, csak a vége nem nagyon tetszett. A könyv szellemiségéhez nem illett az a sok akciójelenet. Túl sokan halnak meg a főszereplők közül. Ezt mondjuk sejteni lehetett, mert a regényben szereplőnek lenni nem egy életbiztosítás. Hiába a romantikus lelkem…

 

Pénteken a köztisztviselő nap alkalmából az egész bagázs kollektívan elvonul az Operettszínházba megnézni a Rómeó és Júlia musicalváltozatának idényzáró előadását.  Mindenki hozzon magával még egy embert szellemében 2 jegyet kaptunk. Alapvetően érdekel az előadás, várom is, de a pofavizit részét előre utálom. Mivel nincs barátnőm, ezért a húgommal megyek, amivel tuti, hogy pletykahullámot indítok el a kollégák között. Tapasztalataim szerint a párban élők ilyen összeröffenés alkalmával kissé lesajnálóan viszonyulnak az egyedülálló emberekhez, mintha azok valamilyen fogyatékkal rendelkeznének. Tisztelet a kívételnek, de nálunk a munkaerő életkor/IQ aránya  nem túl jó. Lefordítva: öreg, hülye és rosszindulatú pletyakfészkek dolgoznak nálunk. Na mindegy, meglátjuk mi lesz…

Találtam egy kíváló képkezelő szoftvert. Picasa a Google-tól. Üdítően új, intuitív kezelőfelülete van és rettentő gyors. Az Acdsee hízókúrára fogta magát, egyre nagyobb, lassúbb és fizetős, az Irfanview fapados. A Picasa elszakad a régi képkezeléstől. Első indításnál a megadott könyvtárakat leindexeli képek alapján - ez viszonylag lassú -, aztán hajrá.

6 funkciója fogott meg leginkább:

• Sebessége
• Foto tray: képeket lehet rá helyezni tetszőleges mappákból, utána mehet a slideshow. Nem kell összemásolgatni egy könyvtárba, stb
• Timeline: a mappák alapján időrendbe teszi a képeket, amik között az egér görgőjével lehet lapozni. Eszméletlenül látványos és hasznos, látni kell, leírni nehéz.
• Effektezés: Kis képeken előre megmutatja, hogy hogy fog kinézni képen az effekt, viszont kiválasztás után azonnal megjeleníti az eredményt a nagy képen. Egyszerú, de nagyszerű funkció.
• CD írás funkció: az összeválogatott képekből autorun-os lemezt készít, elindítja a beállított paraméterek alapján a slideshow-t.
• Web album: ez a legjobb funkció. Ha van regisztrált tárhely a Picasaweb oldalon, akkor két kattintással fel lehet tölteni a kiválasztott képeket a webalbumba 250 Mbyte összméretig. Ígéret van a bővítésre, de 25$-ér 6 Gbyte-ra bővíthető. Nekem jobban tetszik, mint a Flickr, mert lényegesen gyorsabb. Gmail cím kell a regisztráláshoz és most meghívó is kell, mert még béta.
• Persze tartalmazza az összes alapfunkciót: átméretezés, forgatás, kivágás, korrekciók, stb.

Ezeket a funkciókat láttam már más programokban, de nem így egyben és ilyen új megvalósításban. Kissé mac-es az egész. Mindenkinek ajánlom a kipróbálását.

 Ja, és ez az én albumom!

Találtam egy jó képet a motoromról (Suzuki Burgman AN400 K4). Le van szedve az össze műanyag elem.

Azért nem olyan ronda!   Hivatalos fotó, jól felszerelt példány. Az enyém is így néz ki.

Elkezdtem olvasni egy könyvet a Raj-t Frank Schätzing-től. Kb. az 500. oldalnál tartok, eddig nagyon tetszik. Végre egy jó tudományos-fantasztikus könyv, ami elgondolkodtat, felráz, nem hagy nyugodni. Szinte kiált a megfilmesítésért. 

Megint rámtört a kütyüláz. Tünetei: apronet nézegetés, tesztolvasgatás, fórumokban elmélyedés, filózás-rágódás, majd a vágyott mütyűr kiválasztása és beszerzése. Általában fél évente tör rám, mértéke egyenesen arányos az elkölthető pénzmag mennyiségével. Féléves jutalom után szokott a tetőfokára hágni.

Körbenéztem, hogy mit kellene vennem. Kétségbeesetten megállapítottam, hogy semmire sincs szükségem! Videokártya nem kell, mert még nem jelent meg olyan ütős játék ami cserére sarkalna. Majd karácsony környékén a  Crysis! Nyam-nyam…  MP3 lejátszóm van, de milyen jó lenne egy Ipod nano! Olyan cool cucc. Aztán rájöttem, hogy amilyen sérülékeny a Nano, nálam nem sokáig maradna életben. Pedig kifejezetten vigyázok a kütyüimre, csak hát zenét hallgatni szoktam furcsa helyeken is: kádban, festés vagy fűnyírás közben, stb. El tudom képzelni az Ipod végét a fűnyíró kései között.

Gyors leltár tovább: PDA, mobil, GPS van, motorhoz amit venni akarnák, az nincs az én méretemben, a kocsira nem érdemes költeni, úgyis lecserélem. Esetleg ha az első kettőt összevonnám!

Megvan a vágy tárgya: PDA-mobil kombó! Ki is néztem egy példányt: HTC Magician! Jó néhány néven fut: Qtek S100/110 /VPA Compact /XDA mini /MDA Compact. Egykutya a neve, a hardver 100%-ig azonos, maximum a memória mérete más.

Innentől kezdődik a második fázis: aproneten kinézek egy kevésbé használt példányt: 55e. Hoppá, de van 60k-ért magyar garis, sőt 65-ér gyakorlatilag új is. Dehát 99k a vadi új, boltból 2 év hivatalos garival! Megvan, ez kell nekem! Persze hol kapható? Debrecenben!

Elkezdem szervezni a debreceni utat, aztán egyszerre csak fény gyúl az agyamban: minek ez nekem? 

Hát hülye vagyok én, hogy kidobok egy rakás pénzt az ablakon egy olyan cuccért amivel már rendelkezem? Persze, hogy nem, nem is kell a kütyü! Nem veszem meg!!! 

LEGYŐZTEM A KÓRT!

Na persze csak egy darabig, aztán a láz megkettőzve tér vissza!

 

Találtam egy szenzációs Honda Accord reklámot. Figyelem, nem CGI!

A hétvégém nem úgy alakult, ahogy terveztem. A testvérem péntek délután lement a Balatonra nyaralni, kb. 2 óra múlva a anyám bokában kitörte a lábát. Mert ugye virágokat kell néznie, miközben jön le a lépcsőről…

Járni nem tudott, de nem hagyta, hogy bevigyük az ügyeletre. Arról szintén hallani sem akart, hogy holnap az üzletben ne ő nyisson. Majd fél lábon ugrálva szolgál ki. Na persze, szinte láttam lelki szemeimmel, amikor egy levágott száron hanyatt vágja magát! Némi üvöltözés és sértődés árán megértettem vele, hogy NEM MEHET DOLGOZNI. Majd a húgom visszajön egy napra a nyaralásból, aztán az üzlet betegség miatt zárva lesz! Punk-tum! Akkor volt hajlandó elfogadni, amikor kész tények elé állítottam. Hozzuk fel a tesómat a Balcsiról.

Este 10-kor ugrás a kocsiba, egy gyors 250 km-es esti autókázás után a probléma meg is oldódott. Persze másvalaki megköszönné, ha törődnek vele, vigyáznak rá, de muterom nem ilyen. Ha nem az van, amit ő akar, akkor vége a világnak! Nem is tudom, hogy kitől örököltem a természetemet…

Vasárnap reggel vissza a nyaralóba korlátot gyártani, mert a szomszéd gyereke le ne essen a teraszról! Mióta az eszemet tudom nem volt korlát, lent nyaralt az évtizedek alatt sok száz gyerek és egyik se esett le. Tudni kell: a terasz, vagy inkább veranda kb. 80 cm magas, körben fűvel. Mindegy, elkezdtük felszerelni a korlátot. Kimértem a lécek távolságát, fölhegesztettük az első két tartófület, amikor közlik, hogy nem jó az egész, mert KÖZÉ FÉR A GYEREK FEJE A LÉCEKNEK ÉS NEM ELÉG MAGAS, MERT FEL TUD RÁ MÁSZNI!!!  Itt keztem el üvölteni velük, hogy akkor vegyenek csirkehálót és borítsák be vele a korlátot, a gyerekre pedig tegyenek pórázt, akkor esetleg biztonságban érzik magukat! Ezek után igen "kellemes" hangulatban fejeztük be a szerelést. Nincs gyerekem, de szerintem ez a túlféltés tipikus esete.

Mindezek betetőzéseként kaptam egy enyhe napszúrást, este hazatántorogtunk, aztán hétfőtől vissza a robotba. Imádom a hétvégéket…

Néhány hete vettem egy Belkin Nostromo Speedpad N52-t.

Néhány kedvenc játékkal teszteltem

• Guild Wars: Miatta vettem leginkább, de csalódás volt. Sehogy sem tudtam használható gombkiosztást létrehozni, vagy a varázslatok estek kézre, vagy a mozgás: 5/10
• Half-Life2: Episode One: van remény, de még kísérletezni kell a fegyverválasztó gombok elhelyezésével: 7/10
• Spliter Cell Chaos Theory: közel tökéletes! Mivel nem egy rohangászós program, ezért kevésbé zavaróak az N52 akadozó, kemény billentyűi. A nézetváltásra például tökéletesek az iránygombok: 9/10

Összességében jó a kütyü, csak a billentyűk minőségével nem vagyok kibékülve. Keményen, akadozva, kissé hosszú úton járnak, a hüvelykujj-gomb egyenesen botrányosan rossz, egyszerűen lötyög a helyén!  A szoftvere viszont a beállítási lehetőségekhez képest egyszerűen használható, stabilan működik.

Egy Belkin terméktől többet vártam volna.

Megvan a "drágaszág"!  13e Ft. Egy koncertjegy. Vicc, de elég rossz… Nem baj, Gyurcsányék ennek az áfáját is megemelik 7%-al!

Azért nem lehet on-line helyet foglalni, mert sokan nem vették át a jegyet. Na persze, amikor futár hozza ki!

Első körben megpróbáltam megrendelni a Suzanne Vega koncertre a jegyet. Persze a neten! Mondanom sem kell, hogy nem sikerült…

Beregisztráltam, kitöltöttem a megrendelést, de döbbenten vettem észre, hogy nem lehet kiválasztani a pontos ülőhelyet! Csak a jegyek darabszámát és az árkategóriát lehet megadni. Ki rendel így jegyet neten keresztül?

Kénytelen leszek bemenni érte személyesen.  

A melóhelyen új embert szeretnék felvenni, mert már nem bírjuk a gyűrődést. Feltettem az álláshirdetést a "cég" honlapjára és a helyi újságban is megjelent. Szép számmal érkeztek önéletrajzok. A mennyiséggel nincs baj, de a minőség…

Feltételként szerepelt az informatikai szakmai gyakorlat, amit néhány jelentkező nem igazán vett figyelembe. Néhány példa: bőrdíszműves, hostess, villanyszerelő, ügyvezető igazgató!!!, gépkezelő.

Meglepően sok nő jelentkezett. Az önéletrajzuk alapján szerintem összekeverik az informatikusi állást a titkárnőivel. Egy ECDL vizsgával nem lehet informatikusként elhelyezkedni!

 Akiknek megfelelő az önéletrajza, azokat a jövő hét elejére behívom interjúzni. Lehetséges, hogy lesz felvételi teszt is. Elrontok egy PC-t, lehúzok egy-két kábelt, kimozdítom a memóriát, stb. aztán nézzük, hogy mire jut. Ha sikerül elindítani, akkor a hibásan beállított op. rendszerrel kell még megküzdeni. Sajnos elég bizalmatlan vagyok, mert a közelmúltban kellett elküldenem egy próbaidős srácot. Az önéletrajza nagyon jó volt, de a valóság… Borzalmas.

Olvastam egy stratégiával az újoncokkal  kapcsolatban. Ez első néhány napban mutass meg neki mindent, magyarázd el a helyi sajátosságokat, aztán hagyd magára. Ne áraszd el feladatokkal, de a többieknek osszál ki minél több feladatot. Aztán várjál…  Figyeld néhány hétig az új kollégát. Ha látja, hogy nincs munkája és ez zavarja és próbál szerezni valami tennivalót, netán tőled kér feladatot, akkor reménykedhetsz, hogy használható emberre akadtál. Ha nem igazán töri magát, csak eltölti a munkaidőt, akkor nincs értelme vele foglalkozni. Állítólag igy kiderül az ember valódi hozzáállása a munkához. Egyszer már kipróbáltam a módszert, akkor jól vizsgázott.

Megvolt a beszélgetésem a főnökömmel a többiek jutalmáról.

Főnök: Ki mennyit kapjon?

Én: Mindenki a maximumot.

F: Biztos?

É: Igen.

 

Kb. erre számítottam…  

Nagyszerű koncertélmény van kilátásban.  Július 20-án este a Művészetek Palotájában Suzanne Vega koncert lesz.  Suzanne azon kevés előadóművészek közé tartozik, akik egy szál gitárral és valódi, tiszta, élő énekhanggal meg tudja ragadni a közönségét. Ott a helyem!

Körbetelefonáltam a baráti/ismerősi körömet, de megdöbbenésemre szinte senki sem ismerte. Néhányan emlékeztek, hogy "mintha lett volna egy Luka című száma". Azt hittem, hogy ennél ismertebb és népszerűbb Magyarországon. Azért nem volt reprezentatív a felmérésem…

Hála istennek, az egyik volt kollégám (barátom) ismerte és érdekelte a koncert. Legalább nem kell egyedül mennem. Mondjuk a jegyár kissé húzós, 10900/fő a normálisabb helyekre.

Aki nem ismeri S.V. zenéjét, annak ajánlom kezdetnek a Solitude Standing című albumát.  

Itt olcsón megveheted, ha az orosz zenemaffiát akarod támogatni.

Most telefonált a főnököm, hogy holnap mindeképpen beszéljük meg a többiek jutalmát! 

Rövid az agyam és hajlamos vagyok ilyenkor elfelejteni a kollégák botlásait. Pedig nem ártana némelyiknek jól megnyirbálni a jutalmát.  Na mindegy, úgyse fogom…

Szeretem a nyarat!  

Majd jól veszek egy ilyet!

Nekem is van véleményem, akinek nem tetszik, ne olvassa.

Lehet, hogy rólad is szól a post. De lehet, hogy másról!